The impact of material and crafting technology on the shaping and design of wrought iron architectural elements
Abstract
Wrought iron was a determining material in historic times. Although it was mainly used for manufacturing tools and weapons it was also applied for architectural purposes as building structural or architectural elements. In this paper the impact of material and technology of forging on the shaping and the design of wrought iron building structural and architectural elements from the time of the first known application to the 20th century in Europe is analyzed, distinguishing five main periods which are divided by four determining technological shifts in material production and consequently forging technology. Several phenomena are delighted regarding the appearance of the artifacts and the characteristics of the material, which reveal connections between technology and architectural design. The observations are validated by visual analyses of wrought iron samples.
Keyword : wrought iron, architectural elements, material technology, construction history, iron forging technology
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
References
Campisi, T., & Vinci, C. (2003, January 20–24). The iron staircases: Light and inventive solution of historical architecture. In S. Huerta & J. de Herrera (Eds.), Proceedings of the First International Congress on Construction History (pp. 491–503), Madrid. https://pdfs.semanticscholar.org/6437/20653f09c3cbbc5db774da0adf0f25c712ad.pdf
Cecchetti, F., & Sassu, M. (2003, January 20–24). Construction evolution of medieval tuscan monasteries: The tie beam system in the Sant’ Agostino monastery at Nicosia (Pisa). In S. Huerta (Ed.), Proceedings of the First International Congress on Construction History (pp. 551–558), Madrid. http://www.sedhc.es/biblioteca/actas/CIHC1_054_Cecchetti%20F.pdf
Dillmann, P. H., & Balasubramaniam, R. (2001). Characterization of ancient Indian iron and entrapped slag inclusions using electron, photon and nuclear microprobes. Bulletin of Materials Science, 24(3), 317–322. https://link.springer.com/article/10.1007/BF02704929
Edvi, I. A. (1900). A magyar vaskőbányászat és vaskohászat ismertetése, különös tekintettel az 1900 évi párisi nemzetközi kiállításon résztvevő vállalatokra. Werbőczy.
Gárdonyi, S., Horváth, L., Kurucz, I., & Ordódy, G. (1959). Kisipari kovácsolás. Műszaki Könyvkiadó.
Gordon, R. (2001). American iron. Johns Hopkins University Press.
Gordon, R., & Knopf, R. (2005). Evaluation of wrought iron for continued service in historic bridges. Journal of Materials in Civil Engineering, 17(4), 393–399. https://doi.org/10.1061/(ASCE)0899-1561(2005)17:4(393)
Haas, W. (1983). Hölzerne und eiserne Ankern an mittelalterlichen Kirchenbauten. Architectura – Zeitschrift für Geschichte der Baukunst, 13, 136–151.
Holzer, S. M., & Köck, B. (2009, May 20–24). On the use of iron elements in Southern Bavarian roofs of the baroque. In K.-E. Kurrer, W. Lorenz, & V. Wetzk (Eds.), Proceedings of the Third International Congress on Construction History (pp. 821–828), Cottbus, Berlin.
Istvánfi, Gy. (1983). Technikai és szemléleti tényezők az építészet keletkezéstörténetében. Kandidátusi értekezés.
Istvánfi, Gy. (2010). Az építészet kezdetei. Terc.
Johannsen, O. (1953). Geschichte des Eisens. Verlag Stahleisen M.B.H.
Kaesz, Gy. (1995). Ismerjük meg a bútorstílusokat. Háttér.
Kerpely, A. (1987). Kerpely Antal válogatott írásai. Nehézipari Műszaki Egyetem.
Kollár, L., & Vámossy, F. (1996). Mérnöki alkotások esztétikája. Akadémiai Kiadó.
Kühn, F. (1954). Sehen und Gestallten. Seemann.
Kühn, F. (1957). Eisen und Stahl. Seemann.
L’Héritier, M., & Dillmann, P. (2011). Fer ou acier? Caractérisation des alliages ferreux utilisés dans la construction des églises gothiques au Moyen Âge et à la période modern. L’exemple de Troyes et de Rouen. In P. Dillmann, L. Pérez, & C. Verna (Eds.), L’acier en Europe avant Bessemer (pp. 263–281). Presses universitaires du Midi. https://doi.org/10.4000/books.pumi.37688
O’Sullivan, M., & Swailes, T. (2009). Study of historical test data for better informed assessment of wrought iron structures. International Journal of Architectural Heritage, 3(4), 260–275. https://doi.org/10.1080/15583050902802337
Pereházy, K. (1982). Magyarországi kovácsoltvas-művesség. Corvina, Gyomaendrőd.
Pereházy, K. (1984). Az európai kovácsoltvas-művesség története. Képzőművészeti Kiadó.
Pereházy, K. (1986.) Stílus és technika a kovácsoltvas-művességben. Műszaki Kiadó.
Sárádi, K. (1970). Művészeti kovácsolás. Műszaki Könyvkiadó.
Seregi, Gy., & Seregi, Gy. jr. (2002). Iparművészet 1100 fokon. Terc.
Sparks, S. P. (2008). Evaluation of iron and steel in historic bridges. In Structural analysis of historic construction (pp. 451–458). Taylor & Francis Group. https://doi.org/10.1201/9781439828229.ch50
Vidovszky, I. (2008). XVIII-XIX. században kézműves technológiával készített kovácsoltvas épületszerkezeti elemek vizsgálata [PhD thesis]. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. https://repozitorium.omikk.bme.hu/items/15d0287c-f43e-4a52-9831-ef3e71976640
Vidovszky, I., & Kiss, J. (2008). X-ray and back-wall echo ultrasonic examination of wrought iron building structures. Facta Universitatis-Series: Architecture and Civil Engineering, 6(1), 9–24. https://doi.org/10.2298/FUACE0801009V